Szegedi VSE

A Szegedi VSE egy magyar sportegyesület, mely 5 szakosztállyal rendelkezik; atlétika, birkózás, labdarúgás, tájfutás és tömegsport. Labdarúgócsapata, melynek székhelye Szegeden található, két alkalommal szerepelt az NB I-ben még az 1941-42-es, illetve az 1943-44-es idényben.

1919 nyarán, július 5-én alakult meg az SZVSE. Utóbbiról még azt is mondhatnánk, elég későn, hiszen már 1888-tól a város ad otthont a MÁV Üzletvezetőségének, azaz ekkor már több mint harminc esztendeje vasúti központ Szeged. Thékes István az SZVSE fönnállásának 75. évfordulójára könyvet publikált, összegyűjtve és feldolgozva a háromnegyed évszázad legjelentősebb eseményeit, eredményeit. Könyvéből idézzük az alapításról szóló korabeli tudósítást: „A Szegedi Vasutasok Sportegyesülete folyó hó 5-én (1919. július) tartotta alakuló közgyű-lését, melyen impozáns vasutas tábor jelent meg. Miután egyhangúlag határozatilag kimondták megalakulásukat, a következőképpen választották meg a tisztikart. Itt következik a fölsorolás. Elnök, pontosabban társelnökök: Gottlieb Béla, Kátai Gyula és Vermes Jenő. Igazgató: Vőneki Ferenc. Főtitkár: Krausz Lajos. Titkár: Németh József. Pénztáros: Tajthy József. Ellenőrök: Bérczy István, Juhász József és Klonkay Gyula. A taglétszám 450 fő, ami jelentős egyesületté avatja már alakulásakor az SZVSE-t."

1923-ban színre lépnek, pontosabban a pálya salakjára lépnek az atléták, a korabeli értékelés szerint a szegedi vasutasok a hosszútáv specialistái lettek, a magyar bajnokságokon is ezeken szerezve érmeket, míg a kerületben abszolút uralkodókká váltak. A szakosztály ma is, történetének kilencvenhatodik esztendejében is működik, külön fejezetben szólunk még róla. Ugyanezen év decemberében jégpályát nyit az SZVSE. 1924-ben már új vezetőséget találunk az egyesület élén. Elnök Wittchen Emil, társelnökök Kneffel Sándor és Vőneki Ferenc. Főtitkár Poós Pál, titkár Ács Sánta Mihály, pénztáros Bodnár János. Igazgató Bánhidy Zoltán, mérnök Karlik Ignác, ügyész dr. Csukay Endre, jegyzök Csala Ferenc és Luy Egyed. Az ellenőrök: Drágosi János, Juhász József és Tétsy Géza. Ebben az esztendőben a futballisták első nagy sikerüket ünnepelhetik, az országos bajnokság szegedi alosztályában első lesznek, megelőzve a nagy múltú SZAK-ot.

1926 három új szakosztály alakulási éve: kerékpár, torna és úszás kap helyet a sportágak palettáján. 1929-ben alakul meg a birkózók szekciója, 1932-ben az ökölvívók, két esztendőre rá már a súlyemelők és a teniszezők is örülhetnek az egyesületen belüli önállóságnak, szakosztály alapításának. Ekkor a MÁV üzletigazgatója, dr. Veress Gábor a díszelnök, elnök pedig Szilágyi Ferenc, társelnök Uy Sándor. Az elnökség további tagjai: Bakos Béla, Bérczy József, Bertók Mihály, Bokor Ferenc, Czeglédy József és Kneffel Sándor.

A történet egyik legszebb napja 1937. június 20. Ezen a napon nyitják meg az eseménynek megfelelő ünnepélyességgel a Vasutas Stadiont – melyet mindenki csak SZVSE-pálya néven nevez. A korszak egyik jelentős sportújságírója e képpen méltatja a pályát. „Külön fejezetben kell megemlékeznünk a Kossuth Lajos sugárúti Vasutas Stadionról, amely 1936-ban épült, több mint 200 000 pengő költséggel. A derék vasutasok erejüket meghaladó áldozatkészséggel olyan hajlékot emeltek a sportnak, amely nincs több az országban. A legmodernebb és az elképzelhető legszebb építkezés, futballpálya, atlétikai pálya, teniszpályák, fedett tekepálya, kettős lópálya, tornacsarnok és mindezek mellett vasbetonból készült, hatalmas tribün, fedett állóhely áll a sportolók és a közönség rendelkezésére. Szeged város egyik dísze, büszkesége ez a sporttelep.” Mindehhez csupán annyit: aki már a hatvanas években is kilátogatott a stadionba, még láthatta a bejárattól balra lévő teniszpályákat, a tribün jobb oldalán pedig a teke-csarnokot. A tornacsarnok egyaránt szolgált a birkózók és a vívók számára edzés helyéül több évtizeden át.

A második Világháború alatt a klub életében egyelőre csak annyi a változás, hogy minden mozdíthatót elvittek szorgos tolvajok, minden terem üresen, minden szekrény felfeszítve állt. A futballisták már a következő év februárjában hallatnak magukról, a SZAK ellen játszanak barátságos meccseket. A klub Tisza névre „hallgat” egészen 1949. februárjának utolsó napjáig, akkor aztán fölveszi – a teljes néven Szegedi Vasutas Tisza Sportegyesület – a különben igen szellemes, hiszen orosz min-tájú Lokomotív nevet. (A teljesség kedvéért mondjuk el, a tökéletlenség betetőzéseként hívták kedvenc egyesületünket még Törekvésnek is egy időben). Közben 1947 őszén megalakul – legalábbis a jubileumi évkönyv szerint – a vívók szakosztálya, más forrás szerint viszont a formáció csak újjáalakul Kátai Ferenc és Tárkány Ferenc edzők keze alatt. Az 1942 óta létező kosárlabda szakosztály fénykorát éli, 1947-ben, majd 1949-ben is az NB I-ben játszik. 1948. február 2-án választ új vezetést. Díszelnök: Gyöngyösi József, elnök: Spányi Ernő, a-kinek társelnökei Takács Zoltán és Vasas József. Az ügyvezető szerepét Laki Kálmán tölti be, főtitkár dr. Kovács Imre. Az alelnökök: dr. Bánsági Ferenc, Farkas István és Tasnádi József.

A forradalom idején az 1956 januárjában megválasztott Törekvés-vezetés volt a felelős és irányító. László Károly volt az elnök, helyettese Sziládi Sándor. Az oktatásért felelős elnökségi tag Karlóczay István és Kincses Miklós. Az agitáció megbízottja Kiss Károly és Veress István. Szervezők: Horváth Ferenc, Szőke Béla és Fekete István.

Az anyagi gondok miatt 1976 februárjában a közgyűlés számot vet a lehetőségekkel, így ettől kezdve csupán az atlétika, a birkózás, a labdarúgás és a tájékozódási futás marad meg a szakosztályok közül. Ezen a közgyűlésen Annus István kerül az elnöki székbe, Halász Antal lesz az ügyvezető elnök. A vezetőség tagjai: Balogh Béla, Bárkányi István, Gulyás Ferenc, Höhn József, Kakuszi Béla, Petrás Pál, Tóth József, Vincze Pálné és Vörös Béla. Az általuk irányított időszakban jelentős beruházással gazdagodik nemcsak az egyesület, de rajta keresztül a város is. 1979-ben átadják az új tornacsarnokot, három esztendővel később pedig a központi épületet, mely szállodát, irodákat és öltözőket foglal magában.